~7. fejezet~

.::Sophie::.

Reggel a telefonom csörgésére ébredtem. Niall mélyen aludt mellettem. Gyorsan felvettem.

-Hallo?

-Szeva Shoph-szólt bele vki a vonal túlsó végén.

-Nick?-mondtam, mire Niall mozgolódni kezdett, ezért kimentem a sobából.-Hát te?

-Hát én. Rég láttam az unokahúgom, és mivel ma és holnap Londonban leszek, és gondoltam találkozhatnánk.

-Ez remek öltet. És mikor szeretnél találkozni, drága Nickem?

-Ma délután jó neked?

-Igen, de ide tudnál jönni értem, és innen mennénk.

-Persze, akkor majd délután találkozunk!-mondtam, és elköszöntünk és letettük.

Vissza mentem Niall-hez, aki az ágyon ült és furcsán nézett. Mikor leültem mellé, föl állt és kiment a szobából. Elég idegesnek látszott. Ez rosszul esett, ezért én is kimentem a szobából és átmentem Fannyhoz tanácsot kérni. Benyitottam Fannyékhoz, de kár volt, mert még aludtak, úgy mint 5 percel ezelőt Niall és én. Ki akartam menni, de fáradt hangon utánamszóltak, hogy maradjak.

-Mi a baj?-kérdezte Fanny. Elmeséltem, hogy az unokabátyámmal beszéltem, és mikor visszamentem, Niall felállt és kiment.

-Megyek beszélek vele!-mondta Harry, és elment. Fannyval beszéltünk egy csomó mindent, hogy ne vegyem a szívemre, mert nagyon sok mindent félreért. Azt mondta Fanny, hogy beszél Niallel. Remélem sikerülni fog.

.::Niall::.

Niall!!! Hagyd már abba a kajálást.-mondta Harry.

-Neeeeeeem!!! Kajába folytom bánatom...-mondtam. Erre lejött Fanny.

-ÁÁÁÁÁ!!!-mondtam szomorúan, és a nyakába borúltam.

-Szöszi félreérted a helyzetet!-mondta, és megszorongatott.

-Miért? Valami Nick nevű fickóval nagyon

elflörtőlgetett telefonon!-mondtam szomorúan és visszaszorongattam.

.::Louis::.

-Good morning! - súgtam Jenny fülébe, mire csak fél kézzel nyomkodni kezdte az arcom. -Mit csinálsz?

-Kinyomom az ébresztőt- mondta, mire elmosolyodtam.

-Azt megnézem-mondta Harry és leült az ágy szélére.

-Hogy kerülsz ide?

-Az ajtón keresztül.

-És ott is mész ki-szólt közbe Jen, és az ajtó felé mutatott.

-Lou, morcos a barátnőd.

-Tudom. De mér jöttél?

-Fanny Niallt próbálja rábeszélni arra, hogy egy idióta, Liam és Zayn még alszanak...

-Én is aludnék, ha hagynád-mondta Jen.

-Gonosz vagy!

-Nem vagyon gonosz, csak fáradt, és nem hagysz aludni-mondta, majd kimászott az ölelésemből és elindult ki a szobából.

-Hova mész?

-Megnézem, miért kell ráébreszteni Niallt arra, hogy egy idióta.- mondta,  majd eltűnt az ajtóban.

-Utállak-mondtam, majd visszahuppantam az ágyra.

-Én szeretlek-mondta, majd ő is lehuppant mellém.

-Szóval mi történt?- kérdeztem, ő pedig elmesélte.

-Végül is nem tudjuk, hogy miket mondott, szóval...-mondtam

-Lehet, hogy igazad van, de ezt akkor is inkább meg kéne beszélniük egymással, nem Fannynak kéne elintéznie helyettük, amikor el akartam vinni ebédelni.

.::Fanny::.

-Naaa! Állítsd le magad! Nick csak az unokabátya, és nem vmi eltitkolt barát!-mondtam, de mar annyiszor elmondtam neki, hogy már felemeltem a hangom. Erre megjelent Jen, és hallgatta a beszélgetést.

-Ezt tőle szeretném hallani! - mondta. Erre felálltam és felcsörtettem Shophie-hoz.

-Niall a te szádból akarja hallani, hogy az unokatesód! – mondtam, majd megfogtam a kezét, és szép lassan kézen fogva lementünk. Lent elengedtem a kezét és odalöktem Nial-höz.

-Figyi, bocs, de félreérted az egészet. Ö az unokatesóm, akit ezer éve nem láttam, és most Londonba van, ls szeretne velem találkozni. – mondta Shophie.

-Jóó Okéé!! Ne haragudj!! – mondta Niall, és odament hozzá, és… és….. MEGCSÓKOLTAA!!!!

Én elkezdtem visítozni és ugrálni Jennel. Aztán egymást ölelve ugráltunk xD

A visítozásunkra Harry és Lou is lejött. Örömömben Harryt is megszorongattam, és ő…őő meg… MEGCSÓKOLT!!!

Úgy látszik ez ma ilyen csókolózós nap. Megszorongattam Niallt és Shopiet is, és megmondtam nekik, hogy ilyet soha többet ne csináljanak. Aztán csöngettek. Kinyitottam az ajtót, és belépett rajta Lily és Anne.

-TE JÓÓ ÉG!!- üvöltöttük együtt Jennel, és megöleltük őket nagy sikítozás közepette. Lily és Anne megölelt mindenkit. Mikor Anne Liam-hez ért, ráugrott és MEGCSÓKOLTÁK egymást! Na erre csak néztünk, de Jennel egyszerre észbe kaptunk és elkezdtünk visítozni kezdtünk, aztán velünk együtt minden lány. A fiúk elég furán néztek ránk… Aztán odafutottam és megöleltem Liamet és Annet, és figyeltem Lily ahogy ölelgeti Zaynt. Ez ma tényleg egy csók nap, bár Lily és Zayn még nem tartottak ott. Viszont elfelejtettük eltűntetni a sebünket. Megkérdezték, hogy mi történt mire elmagyaráztam.

Josh megemlítésére Harry kiborult. Aztán elkezdtünk egymással ordítozni mindenki előtt, és bepipultam, kimentem a házból és becsaptam az ajtót.

.::Shophie::.

Ezt nagyon fura volt látni. Még soha nem vesztek össze, olyan kis cuki párok voltak. A fiúk Harry után, a lányok Fanny után mentek. Mikor utolértük, a fülébe súgtam, hogy szeretem, és mindig mellette leszek.

Erre csak megölelt és azt mondta, hogy egyedül szeretne lenni, és sírva elfutott. A többiek utána akartak menni, de ondtam nekik, hogy ne, mert egyedül szeretne lenni. Ekkor visszamentünk a házba, ahol a fiúk Harryt próbálták vigasztalni.

-Fanny?? – kérdezte Harry elkeseredve.

-Elfutott…- mondtam, mire felállt, és kimen. Leültünk a kanapéra és vártunk. 10 perc múlva visszajött, hogy nem találja és nem baj, mert tudja, hogy egyedül akar lenni.

-Valahogy ki kéne békíteni őket- súgta Jenny a fülembe.

-Van egy ötletem- mondtam- Harry hagyd abba a depizést, nem lesz semmi baj! Menj fel és szedd rendbe magad!- nem igazán értette, hogy mi van, de tette amit mondtam.- És most! Liam, Anne, próbáljatok meg főzni valamit, legfeljebb ha nem sikerül rendelünk. Niall, Zayn, Lily, mi berendezzük a nappalit.

-És mi?- kérdezte Jenny és Lou egyszerre.

-A szerelmespár megkeresi Fannyt- mondtam, ők teljesen komolyan és katonásan bólintottak, majd kimentek az ajtón. Amikor becsukódott, hallottam, ahogy elnevetik magukat. Hát igen. Nagyon összeillenek.

-És hogy rendezzük át?- kérdezte Niall.

-Félretoljuk a bútorokat a falhoz és behozunk egy asztalt. Tényleg asztal!- csaptam a homlokomra.- Zayn, lily! Keressetek egy asztalt, és két széket a pincéből.

-Oké!- mondták, majd eltűntek a pinceajtóban.

-Na! Akkor kezdjük!- csaptam össze a tenyerem.- Niall? Hova mentél?

-Niall!! Tűnés! Ezt nem neked csináljuk!- kiabált valaki a konyhából. Bementem érte.

-Ha segítek, utána kapok belőle??- mutatott a félkész milánóira.

-Majd, ha hagynak neked-, mondtam, és magam után húztam a nappaliba.- Segíts. Légyszi.- tettem hozzá, és megöleltem.

-Oké!- tette hozzá lelkesen és visszaölelt.

-Bocsi, hogy megzavarom a pillanatot, de ezt hova tegyük?- kérdezte mosolyogva Lily,

-Hé!! Ne állj már meg csak úgy az ajtóba, Lily.

-Bocsi- állt félre az ajtóból Lily.

-Ez most komoly? Leküldtök 8 lábú lakótársainkhoz, de mire visszajövünk, ti semmit sem csináltatok.- mondta Zayn.

-Bocsi, bocsi- mondta Niall, és elengedett.- Akkor. Azokat tegyétek le valahova, és segítsetek.- adta ki az utasításokat.

-Átvetted a helyem, drága Niall.

-Tudom- bazsalygott, megpuszilta az arcom, majd elkezdte eltolni a kanapét.- Nem segítenétek?

-De, megyünk haver.- mondta Zayn, majd segítettünk eltolni a kanapét, a kisasztalt, meg mindent, ami a szoba közepén volt. Amikor ezzel végeztünk, elhelyeztük az asztalt meg a székeket.

Közben írtam egy SMS-t Nicknek, hogy tegyük át a találkát.

Az asztalt megterítettük, kerestünk gyertyákat, amikkel kiraktunk egy szívet, de Hazza még sehol nem volt.

-Felmegyek és lehozom!- mondta Lily.

-Jó! Én meg felhívom Jenéket, hogy mi van.

-Oké- válaszolta, majd eltűnt a lépcsőn. Elővettem a telefonom és tárcsáztam a számot. Közben Liam és Anne is kijöttek a konyhából. A telefon sokáig csörgött, de végül csak felvette.

-Halló, halló, Shophie drága!- szólt bele Louis.

-Louis? Hol van Jenny? Miért te vetted fel a telefonját? Megtaláltátok Fannyt?

-Igen. Fannyval. Mert megkért. Igen.- válaszolt sorban a kérdéseimre.

-És hol vagytok?

-Nem sokára otthon. Úgy 5 perc.

-Rendben. Siessetek. De ha lehet, csak Fanny jöjjön be a bejárati ajtón, ti hátul, és csöndben spuri az emeletre.

-Rendben, vettem kapitány!

-Ne hülyéskedj Lou, ez most komoly.

-Rendben. Szia Shophie.

-Szia.- és letettük.

-Na?- kérdezte Liam.

-5 perc. Hol van Harry?

-Itt vagyok-, mondta a lépcső tetejéről.- De ez mi?

-Kibékítünk titeket.- mondta Zayn.

-De…. Én…..

-De te, befogod, és megköszönöd, majd kibékíted a barátnődet.- mondtam.

-Köszönöm- mondta, egy mosoly kíséretében.

-Igazán nincs mit!- mondtuk mind egyszerre, majd elröhögtük magunkat.

-Na.- folytattam.- Akkor. Gyújtsuk meg a gyertyákat, majd menjünk fel. Ja, és valaki szedje ki a kaját.

-Szedem-, mondta Anne, majd mikor megvoltunk, felmentünk. Ott még hallottuk, agy nyílik az ajtó.

.::Harry::.

Hogy hogyan fogom meghálálni nekik ezt az egészet, azt nem tudom. Ahogy ezen gondolkodtam, hallottam, ahogy nyílik a bejárati ajtó. Ahogy Fanny belépett, megtorpant. Körbenézett a szobában. Mindent jól megnézett. Az asztalt, a gyertyákból kirakott szívet, majd a szeme megállapodott rajtam.

-Sajnálom- mondtam halkan, és nem voltam benne biztos, hogy hallja.- Nem kellett volna kiborulnom. Csak rosszul esett, hogy valaki bántotta a lányt, akit szeretek.- Amikor befejeztem, tettem egy bizonytalan lépést felé. Még az előbb mondottakat ízlelgette. Amikor felfogta, hogy mit mondtam, hirtelen odafutott hozzám, és szorosan megölelt.

-Semmi baj.- mondta a vállamba- én is hibás, vagyok.- ezen elmosolyodtam. Felnézett, és pedig megcsókoltam.

-Nem vagy éhes?- kérdeztem.

-De.

-Az jó, mert Liam és Anne sokat szenvedett vele.

-Akkor csak finom lehet.- mosolygott. Megfogtam a kezét, és odavezettem az asztalhoz. Kihúztam neki a széket, ő pedig még mindig mosolyogva ült le rá.

-Várj egy pillanatot-, súgtam a fülébe, majd bementem a konyhába, és kivettem 2 pezsgős poharat a szekrényből meg egy pezsgőt a hűtőből. Visszamentem, és kibontottam a pezsgőt, aminek a kupakja elrepült és eltalálta a plafont, mire egy halk sikítás volt a válasz a fejünk fölül.

Ránéztem a még mindig az asztalnál ülő lányra, aki végig nézte tevékenységem. Láttam rajta, hogy próbálja visszafojtani a nevetést, de elnevettem magam. Ő is nevetett azzal az aranyos nevetésével.

-Ez nagyon nem volt vicces!- hallottam az emeletről.

-De az volt!- válaszolt Fanny, miközben egyre jobban nevettünk. Úgy 5 perc múlva megnyugodtunk, és enni kezdtünk. Sokat beszélgettünk. Kezdett sötétedni, és úgy döntöttünk, elmegyünk sétálni. Elfújtuk a gyertyákat, egy tányérba szedtünk egy adag tésztát és írtunk egy papírt amin ez állt: „Niallnek. Jó étvágyat. Fanny és Harry. J ’’ Majd mielőtt kiléptünk az ajtón elkiáltottuk magunkat, hogy : ~ Niall baj van!~ mire lábdobogást hallottunk és mosolyogva kiléptünk a hűvös utcára.

Happy Birthday!! ♥♥

2010. 07. 23.

Bizony-bizony, ma két évesek a srácok!! :)) Gratulálunk nekik!!

Reméljük még sok ilyen nap lesz a jövőben:D

~6. fejezet~

.::Shophie::.
Hajnali 6-kor felkeltem azért, hogy a tegnapi kimerítő nap után reggelit készítsek Fannynak. Amikor a nappaliba értem, halk szuszogásra lettem figyelmes. Közelebb mentem, és Lou-t láttam egy félig megrágcsált répával aludni a földön.Ez egy vissza nem térő lehetőség volt, így le kellett fotóznom. A képet nézve rám tört a röhögőgörcs, mire álmosan kinyitotta a szemét, és "répát!" kiáltásokkal a fejét fogva felcammogott a szobájába, de szerintem nem a sajátjába ment be.
Én pedig tovább mentem a konyhába, hogy folytassam megkezdett tevékenységem. Negyed óra múlva rántottával és friss kávéval rontottam be Fanny szobájába.
- Jó reggelt á... inkább csinálok még egyet... - és mentem volna ki, hogy ne zavarjam a romantikus reggelüket., de Harry megállított.
- Aranyos vagy, hogy ilyennel fáradtál korán reggel, de inkább lemegyünk. - mondta kedvesen, megsimogatta a fejem, kilépett mellettem a szobából, és a konyha felé vette az irányt.
Kb. 20 perc múlva már mindenki álmos fejjel ment le a konyhába. Szegény Lounak nagyon fájt a feje, szóval adtam neki egy Aspirint , amit hálásan elfogadott. Újabb 10 perc elteltével, mindenki jóllakottan ült a kanapén, egyedül Niall hiányzott.
- Shophie!!! Csinálj még! Olyan finom! - kérlelt kölyökkutya szemekkel.
- Oké! Felfogtam, h finom, de nem kapsz többet, mert elhízol - mondtam mosolyogva majd elvettem tőle a tányért, és puszit nyomtam az arcára. Az idili pillanatot Lou tette tönkre. Se szó, se beszéd behajolt a hűtőbe, majd fél perc keresgélés után, diadalittasan tette arcára a jeget.
- Most mi van? Fáj. És az a legrosszabb, h nem tudom, mitől. - magyarázta értetlen arcunkat látva.
- Majd Harry elmagyarázza - mondtam.
- Hát jó. - és kiment. Én elmostam Niall tányérját, majd utána mentem, ugyanis időközben csatlakozott a kanapén fetrengő társasághoz, ahonnan Larry Stylinson hiányzott csak....


.::Jenny::.

 Lou mondott valamit Harrynek, amikor visszajött a konyhából, a jeget az arcához szorítva. Én nem akartam akkorát ütni. De nem tudtam elmondani neki, ugyanis Harryvel kimentek a kertbe.
- Hahóóóó! Jen! Itt vagy? Föld hívja Jennyt! - lengette meg kezét szemem előtt, Zayn.
- Persze - mosolyogtam rá.
- Na akkor mi a mai program ?
- Hát azt nem tudom, drága Zayn, de Louis olyan másnapos, h ő biztos nem megy ma sehova. Én viszont nem szívesen hagyom egyedül. Nem akarom, h valami hülyeséget csináljon.
- MIVAAAN???? - mindenki az ajtó felé kapta fejét, ahol néhány perce még a két fiú ki, most meg bejött.
- Mi történt? - kérdeztem aggódva.
- Az, h az este egy seggfej voltam, nagyon sajnálom, és én megérdemeltem azt a pofont. - értetlenül meredtem rá. Mi ez a hirtelen jött "hangulat" váltás?
- Mi?
- Én nagyon sajnálom. - mondta könyörgő képpel. Erre felugrottam a kanapéról aminek következtében húztam magammal Zaynt is, akinek az ölében ültem.
- Héé!
- Bocsi édes! - ezzel megragadtam a döbbent Lou karját, és elrángattam a többiek közeléből. - Hagy már abba. Nem haragszom. Részeg voltál. Ilyen mindenkivel megesik.
- Jó, de én veled csináltam! És... én nem szoktam ilyeneket csinálni.... és.... - nem tudtam, h hogyan értessem meg vele, h nem haragszom. Úgy éreztem, h egyetlen mód van erre, úgyh megcsókoltam. Először meglepődött, de aztán visszacsókolt. Amikor elváltunk, megszólaltam.
- Most már felfogtad, h nem haragszom? Amúgy meg mondtam, h szólj ha kijózanodtál.
- Igen felfogtam. És már kijózanodtam. - mondta mosolyogva, majd megölelt. De persze meg kellett zavarni ezt a pillanatot. Harry fürtös feje jelent meg és mondta, eldöntötték, h mi a mai program. Elmennek a London Eye-hoz, szóval, ha akarunk menni, akkor készülődjünk. - Azért látom nem haragszol.
- Áááá - legyintettem - eleve nem haragudtam.
- Akkor jó ! - mondta és már el is tűnt. - Akkor London Eye?
- Akkor London Eye - és kézen fogva felmentünk a szobáinkba átöltözni.


.::Fanny::.

Már amikor felmentek furcsák voltak nekem, de azért az, h már az utolsók (Zayn és Harry) is több mint 5 perce kész voltak, azért az kicsit sok.
- Na jó! Ha nem jöttök le most azonnal, itt maradtok! - üvöltötte Harry és elindult az ajtó felé.
- Jól van, megyünk már, csak nem találtam a fél pár cipőmet! - mondta az emeletről lerohanva az épp cipőjét felvevő Jenny.
- Igen, persze. Jó kifogás babám. - vigyorgott gonoszul Harry.
- Harry, drágám. Mondták már, h rendkívül piszkos a fantáziád? - erre csak megint csak egy vigyort kapott, mi meg csak nevettünk rajtuk, majd elindultunk. A kocsit sajnos a fülig szerelmes Louis vezette, és hát, senkinek nem jutott eszébe viccelődni, egyedül csak Jenny próbált néha viccelődni, amit igen csak elleneztünk, úgyh egy idő után ő is feladta a próbálkozást.
- Szilád talaj! - csókolgatta a földet Niall és Zayn, amikor megálltunk. Liam, Jenny és én, csak jót nevettünk ezen, Lou viszont "megsértődve" állt be a jegypénztárhoz a sorba. Amikor a két srác hajlandó volt felállni a földről, utána mentünk. A sorban kiengeszteltünk Lout, és mikor sorra kerültünk, már boldogan rángatta maga után Jent, aki csak mosolyogva és fej rázva követte. Velünk még egy nagyjából velünk velünk egyidős lány szállt be. Szimpatikus volt. Éppen a fiúkon nevettünk, amikor észrevettem, h elmosolyodik, és próbálja visszafojtani a belőle kitörni készülő nevetést. Hirtelen felindulásból oda menetem hozzá.
- Fanny Horan - nyújtottam kezet.
- Tudom - nyújtott ő is kezet - Lilly Adams
- Lily? Hallod ezt Jen? Ő is Lily.
- Tényleg? Az jó. - mondta, majd elszakadt Louistól és odajött hozzánk. - Szia! Jenny Horan - mosolygott a lányra.
- Lily Adams
- Ja! És bár biztos ismered őket, de a kis fürtös Harry, a kantáros Louis, mellette Zayn, a szöszi Niall, a mellette álló lány pedig Shophie. Ja, és a kockás pedig Liam - mutatott végig a társaságon. Mindenki külön-külön is bemutatkozott, majd mikor ennek a végére értünk, az óriáskerék a tetejére ért, Harry pedig a fülke másik végébe húzott, majd hátulról átkarolta a derekamat, a vállamra hajtotta a fejét, és így csodáltuk Londont. Most annyira boldog voltam, h nem igazán érdekeltek a hátunk mögött "Húúúú"-k. Valójában fogalmam sincs, mi történt a hátunk mögött, de a fiúk még hangosabban "Húúúú"-ztak. Mikor leértünk, eldöntöttük, elmegyünk fagyizni a fiúk kedvenc fagyizójába, ami nem messze volt onnan. Lilyt is hívtuk, majd nagy nehezen, d bele egyezett, h ő is eljön. Egész úton kéz a kézben sétáltunk Harryvel, de ha jól láttam, akkor Jenny és Louis is hasonló képen tevékenykedtek.
Az egész utat végig röhögtük, és mint kiderült, Lilynek nagyon jó humora van, és igazából nem igazán zavarta, h 6 sztár között sétálgat, sőt tökre úgy viselkedett velünk, mintha átlag emberek lennénk ( de hát azok is vagyunk, néhány rajongóval :) ). A fagyizó hangulatos kis bolt volt, ahol egy idős bácsi szolgált ki minket.Jó fej bácsi volt, mesélt storikat arról, h néha amikor a fiúk itt fagyiztak letámadták őket a rajongók, és h h "szabadultak" meg tőlük.
A nap végén úgy döntöttünk, h nem ülünk be még egyszer Louis mellé, mert nincs kedvünk kockáztatni az életünket, úgyh miután mindenkitől elköszöntünk, gyalog indultunk haza. Kéz a kézben a Temze partján. Az úton lassan sétáltunk, beszélgettünk és nevettünk. Egyszer szóba jött számunkra két fontos személy.
- Szerinted mi van Jen és Lou között? - kérdeztem
- Hát ahogy Lout ismerem, biztos együtt vannak. És szerintem az a második "húúú" is nekik szólt. - tette hozzá egy pajkos mosollyal a fent történtekre utalva. Én csak elmosolyodtam és megöleltem. Amikor úgy döntöttünk, h ideje hazamennünk, adott egy puszit a számra és eltűnt valamerre. Három perc múlva egy virággal a kezében jött vissza. Letérdelt elém és a virágot felém nyújtotta.
- Elfogadja tőlem ezt a virágot, kisasszony?
- Óó, hát persze uram - mondtam és elvettem a felém nyújtott virágot majd megszagoltam.
- Tetszik?
- Igen
- Na ennek örülök. - mondta, megfogta a kezem és hazaindultunk. Otthon elég érdekes látvány tárult elénk. A többiek egymás hegyén hátán feküdtek és nagyon röhögtek.
- Ti meg mi a jó francot csináltok? - kérdezte Harry
- Csak elestünk - próbálták kinyögni.
- Tudni akarom én azt, h ez, h sikerült?
- Szerintem nem - mondta Harry és leültünk melléjük felborítva őket, amin csak még jobban röhögtek. Amikor nagyjából megnyugodtak, Louis felkapta Jennyt, aki a hátát ütögette, h tegye le, mert leejti. A fiút ez egyáltalán nem zavarta, körbefutott vele a kanapén, majd ki a kertbe, majd egy nagy csobbanás. Erre Niall is felkapta Shophiet, majd még egy csobbanás. Harryre nézetem és megpróbáltam elfutni sikertelenül. Két perc múlva már mind a medencében röhögtünk. Valahányszor Shophie, Jenny vagy én megpróbáltunk kimenni, valaki mindig visszahúzott minket. Amikor a fiúk megunták a medencézést, végre kimehettünk.
Mindenki felment a saját szobájába. Lezuhanyoztam, átöltöztem, majd kopogtak az ajtón és Harry göndör feje jelent meg az ajtóban.
- Hali - mondta
- Szia
- Átjöhetek aludni? - kérdezte kiskutyaszemekkel.
- Persze - mondtam, majd bebújtam az ágyamba. Éreztem, h Harry befekszik mellém. Ráhajtottam a fejem a mellkasára. Ő puszit nyomott a fejemre.
- Jó éjt - mondta
- Jó éjt - mondtam és pár pillanat múlva már aludtam is.

~5. fejezet~

.::Jenny::.

Hogy volt képes megütni a Fannyt? Nem tudom felfogni. Azt bírtam Hazzában, h egész úton nem szólalt meg pedig biztos érdekelte, h Josh valójában kicsoda, azon kívül, h Fanny ex-e. Miközben. Ezen gondolkodtunk, megérkeztünk.
-És most?-kérdeztem a kapu előtt.
-Valójában fogalmam sincs...


.::Shophie.::

Nagyon aggódtam Fannyért,és inkább lefújtam a partyt Hazamentek a vendégek, én pedig kiterítettem Niall narancsleves pólójàt... Pár perc múlva gyanús mocorgást és ajtócsapódást hallottam. Kimentem a teraszra és Fannyt pillantottam meg a ház elôtt.
-Hova indul kisasszony?- kérdeztem.
-ÉN...ö...
-Te?
-Én, hát én megyek fagyizni. DE EGYEDÜL!
-Gyanús vagy te nekem! De nem szólok bele,h mit csinálsz.-mondtam nagyon aggódó hangon, majd lementem a srácokhoz pizzát enni.


 ::.Fanny.::

Mikor Shophieval beszéltem, próbáltam visszafojtani sírós hangomat, de végül sikerült lelépnem titokban. Mivel Harry fél órája nem adott jelet. Ebből arra következtettem, megtaláltam Josh házát. Ezt nem hagyhattam annyiban, muszáj volt utána menjek. Mikor a háza elé értem, hallottam, hogy a fiúk üvöltöznek egymással, és hallottam egy ismerős lány hangot is... NEEE ez Jenny hangja, le kell állítani őket! Berontottam az ajtón és ordításba kezdtem.
-Álllj!!
-Fanny te mit keresel itt? Menj innen mert ez a görény bármire képes!-mondta Harry. Nagyon édes volt, h meg akart védeni, de úgy érzem, cselekednem kell!
-Tényleg menj innen. Ezt nem kéne végignézned.-mondta Jenny.
-Nem!!Nem mozdulok innen. Inkább ti menjetek ez az én harcom, nekem kell megvívnom.-mondtam, és újabb könnycseppek szaladtak le az arcomon. Josh épp emelte a kezét egy új ütésre, de Harry elém ugrott, így ö kapta az ütést. Elterült a földön, vérzett az orra.
-Bazdmeg!!-üvöltöttem, és letérdeltem Harry mellé.
-Nyugi jól vagyok!-mondta, de az idegtől csak az elejét hallottam a mondatnak. Odamentem Josh-hoz pofán vágtam, bokán rúgtam, és kihasználtam az alkalmat a tökön rúgásra. Mikor összerogyott a fájdalomtól, volt még 1 mondatom hozzá.
-Tudd ám hogy viselkedsz!-üvöltöttem, aztán felhúztam Jennyt és Harryt a földől, majd hazahúztunk.


 ::.Niall.::
-Hol vannak már?-kérdeztem,és abban a pillanat belépett Jenny, Harry és...
-FANNY te hol a szarban voltál? Halálra kerestünk!-mondta Liam.
-Kinyírtam azt a görényt!-mondta és elhúzta Harryt. Én nem tudom hova mentek, de drukkolok nekik. Még jó,hogy Louist már rêg eltettük holnapra. Egy gonddal kevesebb. Közben Jenny mindent elmagyarázott.
-Ti folyton bajba kerültök!-mondta a végén Zayn, miközben megölelte és puszit nyomott a feje búbjára, a lány meg viszonozta az ölelést. 30 perc múlva Fannyék visszajöttek és eltünk a sebük. Kérdőn néztünk rájuk, mire egyszerre felüvöltöttek h alapozó. Hát oké
-Jól vagytok?-kérdezte Shophie, és odafutott. De először Fannyt utána Harryt ölelte meg. De édes!
 -Persze nyugi.-mondta Harry, és átkarolta Fannyt. Ő meg csak vigyorgott és sírt egyszerre. Bolond a Húgom. És mindenki elhúzott aludni.

~4. fejezet 2.rész~

.::Jenny::.

Mikor mindenki elkönyvelte magában, h Fanny elment, és a "mindjárt" az több mint 10 perc, Lou odajött hozzám, és konkrétan nem ismert meg.
- Szia csajszi ! Jól nézel ki ! - mondta, majd a derekamnál fogva magához húzott és megpróbál lesmárolni. Próbált, ugyanis akkora pofont adtam neki, mint az ólajtó.
- Szólj, ha kijózanodtál ! - mondtam, majd otthagytam a döbbent társaságot, élükön a még mindig arcát fogó Louissal, majd Fanny után rohantam, de ő már nem volt sehol, így elmentem a közeli parkba a hintákhoz, ahol annyit szoktunk beszélgetni Zaynel.


.::Fanny::.

Elegem van a volt pasimból. Már hónapok óta zaklat. Most találkozom vele, és megmondom neki, h szálljon le rólam. Egyszer csak szembe találtam magam vele.
- Mi a szart akarsz te tőlem ? - kérdeztem
- De jó újra látni - mondta, és meg akart ölelni, de nem hagytam neki és visszalöktem.
- Örülnék neki, ha leszállnál rólam, én már mást szeretek, jó lenne, ha te is ezt tennéd - mondta és elindultam volna vissza. Volna, ugyanis visszarántott és megütött. Pontosabban rendesen arcon vágott. Az arcom egy helyen felrepedt, és mit ne mondjak eléggé vérzett.
- Tudd ám, h kivel beszélsz !! - üvöltötte, majd elhúzott. Nagy nehezen feltápászkodtam, majd nagy bőgés közepette sétáltam haza. Beléptem az ajtón, de sokat nem láttam, mert a könnyeim újra jöttek a szemembe és folytak le az arcomon.
 Mi történt? - jött oda azonnal Niall, mire én földre rogytam
- Meg-megütött.- nyögtem ki nagy nehezen
- Ki?? - kérdezte Harry, és látszott rajta, h egyre idegesebb.
- Josh. A volt pasim - mondtam magyarázatképp.
- Az a szemét ! - mondta, és kirontott a házból. A többiek utána mente volna, de megállítottam őket.
- Ne ! Hagyjátok. Úgy sem tudja, h hol lakik.
- De ugye tudod, h ez nem maradhat annyiban ?
- Tudom, Niall, csak kérlek titeket, h ne most - tört ki belőlem újra a sírás. Niall leült mellém, megölelt és megpróbált megnyugtatni.


.::Harry::.

Kirohantam  házból a sötét utcára, és csak mentem előre. Valójában fogalmam sem volt, h hol lakhat az a görény, szóval csak mentem körbe-körbe. 10 perc múlva tanácstalanul vakargattam a fejem a park előtt, amikor egy ismerős hangot hallottam a hátam mögül.
- Harry? Mi a francot keresel te itt ?
- Igazából egy görényt, de a franc is jó jelző rá.
- Látom, még mindig jó a humorod.De most komolyan. Kit keresel ? - kérdezte , és éreztem, h jelen pillanatban ő az egyetlen esélyem.
- Valami Josht
- Miért ? - kérdezte bizonytalanul
- Megütötte.
- MIVAN???
- Ez van. Szóval? Tudod, h hol lakik ?
- Igen. Gyere. - és elindultunk. Az út nem volt hosszú, és mint kiderült, köbö 2x mentem el a háza előtt, az elmúlt 10 percben.

~4. fejezet 1. rész~

Na, itt a 4. fejezet, ami hosszabb lett :)


.::Shophie::.

Nagyon örültem ennek a bulinak. El is kezdtem készülődni, feltettem egy kevés sminket, te tényleg csak kicsit, mert tudom, h Niall nem szereti. Ezt vettem fel:




















Mikor odaértem, már ment a buli.



.::Niall::.

Valaki csöngetett. Nagy buli volt a házban, így épp csak meghallottam. Ajtót nyitottam nyitottam, és megláttam Shophiet. Alig vártam, h újra lássam. Csak bámultam, mire elpirul. Ekkor rájöttem, h zavarba hoztam és már nyitottam a számat egy sziára, de mire kimondtam volna, megölelt.
- Hiányoztál ! - mondta
- Te is - mondtam, és viszonoztam az ölelést - Jól áll a piros. - mondtam, mire mégjobban elpirult.
De meglátta Fannyékat, mire nagy sikítozásba és ölelésbe kezdtek. Apropó csajok. Most jöttek le az emeletről és nagyon szépek voltak.
Jenny:

Fanny:

 

.::Harry::.

Lejöttek a lányok és elámultam. De ha jól láttam, akkor Lou is hasonló képen reagált. De nem volt időnk őket sokáig csodálni, ugyanis megjött Shophie és sikítozásba és ugrándozásba kezdtek. Hát nem kicsit örültek egymásnak.


.::Fanny::.

-Vááááárjaok ! Kaptam egy üzit ! - mondtam. Lily és Anne írt,  h nem tudnak jönni, mert becsúszott egy fotózás és nem tudnak jönni. Elmondta a többeknek, akik nem örültek tulságosan, de hát ez akkor is egy buli, :) szóval érezzük jól magunkat.
Láttam, h Harry és Lou a kanapén ülve figyelnek.
Még mondtam volna valamit Shop-nak, de ő a fiúkkal eltűnt valamerre. Nem nagyon volt időm ledöbbenni ezen, mert Jen bejelentette, h szomjas, és magával rángatott a konyhába. Ekkor döbbentem rá, h én is az vagyok. A konyhában hatalmas volt a tumultus, de egy jó hangos "Van egy medence hátsó kertben"-nel pillanatok alatt kiürült. Csak 2 srác maradt benn, de sok vizet nem zavartak. Eddig.
- Sziasztok, szépségek. - mondták elég... öhm... furán.
- Sziasztok. - válaszoltunk, és mentünk volna tovább, de beálltak az ajtóba, és elég durván ránk nyomultak.


.::Harry::.

Oké! Persze! Örültek Shophie-nak. Mi is örültünk neki, de ő már rág Niallt, Liamet, és Zaynt boldogítja valahol. És akkor hol vannak Fannyék ? Mintha Louis a gondolataimban olvasott volna.
-Ilyenkor hol vannak ?
- Nem tudom. Megkeressük őket ?
- Igen. Bár szerintem nem kell sokat keresni őket - mutatott a konyha felé, ahol a két csajszi, valami tök vadidegen srácokkal érezték jól magukat.
Elegem van. Ha velük érzik jól magukat, minek mondtak igent nekünk ? Meg ha már itt tartunk. Ezért rendezték ezt a bulit ?
- Szerintem igen.
- Mi van ?
- Hangosan gondolkodtál.
- Viszont, ha ők így játszanak, akkor mi is játszunk így - mondtam, majd Lou magam után húzva indultam el egy csapat lány felé. Menet közben megfogtam két pohár piát. Nem tudom, h mi volt, de jó erős volt. Az egyiket Louis kezébe nyomtam, ő vette a célzást, és lehajtotta. Persze erre elő jött belőle a piálhatnék. Mire odaértünk a lányokhoz, egész szép mennyiséget megivott. Azért engem sem kellett félteni.


.::Niall::.

Aranyosan örült Fannynak és Jennynek. Ahogy néztem, észre sem vettem, h abbahagyták a sikítozást. Egyszer csak karon ragadott engem és Liamet, én meg Zaynt, aki szegény majdnem leöntött egy csajt. Shop kirángatott minket a hátsókertbe.
- Ez most mire volt jó ? És ÉN minek jöttem ? - intézte első mondatát a lánynak, a másikat nekem Zayn. De mielőtt bármit válaszolhattam volna, Shophie megelőzött.
- Azért, mert tudtommal ez egy randi, és ti NEM vagytok rá hivatalosak - mondta jól megnyomva a nemet.
- Jó, lehet, de ez attól még egy buli. És.... - török barátom nem tudta befejezni, ugyanis hangos, piás embertömeg tódult ki az ajtón és ugrott a medencébe. Mégis mi a francot keres, köbö 20-25 részeg tini a medencénkben ???
- Leszarom, h ez egy buli, mert drága barátnőink féltek kettesben lenni répaimádóval és barátjával fürtöskével. Szóval ne mert tönkretenni még jobban a randijukat !!!
- Szerintem már megtette más - szólt közbe Liam,  és konyhaablakon mutatott be.
Leblokkoltam. Először is: mi a francot csinálnak azok a köcsögök a húgaimmal?
Másodszor: hol van ilyenkor az a két idióta ??
Kár volt kérdeznem, mert elindultam befelé, és mikor beléptem az ajtón, megláttam, h valami festett szőke ikerpárnak csapják a szelet. Ha lehet, még idegesebb lettem. Nem tudtam, h most hova menjek. Ekkor szerencsére Liam és Shop megindulnak Haroldék felé, Zayn pedig húzott maga után a konyha felé. Igazából nem nagyon kellett húzni, mentem magamtól is.
Amikor beléptünk a konyhába a két srác ránk nézett. A szemeiket kapkodták Zayn és köztem, majd megállapodtak Zaynen.
- Engedjétek el őket - mondta, mire lerepültek a lányokról
- És tűnés mondtam most már én. Kislisszoltak a konyhából, mire a lányok hálásan a nyakunkba. Ezért még kettőbe töröm Hazzát és Louist.
Ekkor megcsörrent Fanny telefonja.
- Nem hiszem el, h nem adja fel.- mondta, majd felvette a telefont.


.::Harry::.

Láttam, h Liam és Shophie közelednek. Mire ideértek, Lou valami répás viccet magyarázott . Én igazából nem értettem, és nem is vicces, de az ikrek jót nevettek rajta. Amikor Liamék ideértek, Shop elmesélte mi történt, aztán jó lecsesett minket. Mi (vagyis inkább csak én, mert barátom nem igazán értette) ellenkeztünk, h nem a mi hibánk, de Liam befeszítette az izmait, mire felugrottunk.
- Liam izmaival inkább nem ellenkezem ! - mondtam feltartott kezekkel, majd elindultunk Niallékhez a konyha felé, de Fanny épp akkor ment ki a konyhából, és indult a bejárati ajtó felé.
- Hát ő hova ment ?- kérdeztem
- Nem tudom, azt mondta, h mindjárt visszajön - válaszolta ír barátom, és vártuk, h visszajöjjön.

~3. fejezet~

Bocsi, h ilyen rövidek a részek, de majd most már hosszabbak lesznek :)







.::Fanny::.

Másnap Jenny-vel bementünk a fürdőbe készülődni, és közben beszélgettünk. Mikor kijöttünk, két fiú ült az ágyon. Na vajon kik voltak? Ki nem találnád. Louis és Harry volt. Tulajdonképpen különváltunk... Jenny és Lou kimentek. Harry-vel maradtam. De izgi...
- Figyi, csak azt akarom kérdezni, hogy nem lenne-e kedved eljönni velem...
- Randira? - kérdeztem - Öhm.. Bocsi. Nem akartam belevágni, nem tudom, mi ütött belém, én...
- Tulajdon képen igen, randira akartalak hívni - mondta, és egy átkozottul cuki mosoly szökött az arcára.
Én nem tudtam, mit mondani, teljesen elpirultam. Nem jött ki semmi a torkomon. De láttam az arcán, h megijedt, mert azt hitte nem akarok vele menni. Ekkor gyorsan megszólaltam.
- Persze, hogy elmegyek veled ! - mondtam, majd megöleltem. Kiváncsi vagyok, Jennynél mi történik. Harry kiment, majd leültem az ágyamra, és mosolyogva mint a tejbetök vártam a barátnőmet.


.::Jenny::.

Befutottam Fanny szobályába. Ő ott ült az ágyán. Mikor meglátott felállt, belenézett a szemembe. A szánk a fülünkig szaladt, és kitört belőlünk a sikítás. Olyan régóta álmodoztunk erről.


.::Harry és Lou::.

Oda lopakodtunk az ajtóhoz és csak annyit hallottunk, hogy sikítoznak. Ebből annyit vontunk le, hogy örülnek. Akkor szoktak sikítozni nem ?


.::Jenny::.

- Mi lenne, ha áthívnánk a csajokat, és összehoznánk őket a fiúkkal ? - kérdezte Fanny
- Ez iszonyatosan jó ötlet. És akkor csaphatnánk egy partyt. És ... öhm...
- Lehetne ma a partyn a randi.
- Pontosan.
lementünk a fúkhoz, hogy megkérdezni, és ők beleegyeztek. Így küldtünk egy üzit a lányoknak.

"Ma este gyertek Niall-ékhez bulira."

Egyből jött a válsz. 

"Ott leszünk."